HŐSZIVATTYÚ

Kezdjük talán azzal, hogy tulajdonképpen hogy mi is az a hőszivattyú?

Nagyon sok helyen találunk részletes műszaki leírást, komplett tanulmányokat arról, hogy mi az a hőszivattyú és hogyan működik. . Nos, a hőszivattyú egy olyan berendezés, ami a működése során az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, és a kivont hőt egy magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. A hőszivattyú segítségével tökéletesen megvalósítható a hőenergiával való optimális gazdálkodás.
Egy olyan technológiáról beszélünk, ami a működési elve szerint képes a hűtésre és a fűtésre egyaránt. Miért? Mert a hűtési energiát a fűtésben használja fel oly módon, hogy magát a környezeti hőt hasznosítja. A következőkben bemutatjuk, hogy honnan is tud hőt elvonni.

A hőszivattyú megfelelő mennyiségű hőt képes elvonni a környezetből. De pontosan honnan?

– Talajszonda segítségével a talajból

Eddigi tapasztalatink alapján ez, vagyis a talajszondás rendszer a legnépszerűbb. A talajszondás hőszivattyú kiépítéséhez egy lyukat fúrunk a talajba. Ez körülbelül egy 15 cm átmérőjű lyuk, a mélysége pedig 60 és 100 méter között van.
A talajszondában van két darab U formájú műanyag cső. Ezekben a csövekben fagyásgátlóval kezelt víz kering. Mivel ez közel 100 méter mélyen helyezkedik el, így az ott lévő, szinte állandó 10 Celsius fok körüli hőmérsékletű víz tudja biztosítani a folyamatos működést.

– Talajvízből is lehet hőt kinyerni

Ez a módszer arra az állandó környezeti tényre épül, hogy a talajvíz hőmérséklete télen és nyáron is egyaránt állandó. Ha pontosan adatokra kíváncsi valaki, akkor elmondjuk, hogy a talajvíz hőmérséklete állandó 8-10 Celsius fok között mérhető. Ebből következik, hogy a talajvíz optimális hőforrás.
Igen, de hogy lehet kinyerni a hőt? Ahhoz, hogy a hőszivattyú képes legyen a talajvíz hőjét kinyerni, két kútra van szükség. Az egyikből történik a víz kiszivattyúzása, és a kiszivattyúzott talajvizet visszavezetjük a másik kútba. Mialatt ez a folyamat végbemegy, a víz egy párologtatón keresztül leadja a benne tárolt hőenergiát.
Ha már említettük a környezetvédelmet, ez a módszer környezetvédelmi szempontból is előnyös. A hőszivattyú által visszavezetett víz ugyanis a folyamat közben nem szennyeződik, így semmilyen káros anyag nem kerül bele, vagyis a talajvíz minőségét nem károsítja.

– És végül a hőszivattyú levegőből történő hőnyerése

Azért nagyszerű ez, mert levegő mindenhol van a környezetünkben. Ez pedig azt eredményezi, hogy ez egy rendkívül optimális megoldás.
A praktikum mellett a másik nagy előnye a gazdaságosság, hiszen a levegő hasznosítása nem igényel túl nagy beruházási költséget.
Úgy működik, hogy a külső levegőt ventilátorok átvezetik a hőszivattyú párásítójának hőcserélőjén, és így képes elvonni a levegőben lévő hőenergiát.
Sajnos van azonban egy hátránya. Mégpedig az, hogy a hatásfokát nagyban meghatározza a külső környezet hőmérséklete. Ez pontosan azt jelenti, hogy ha hideg időben használjuk, akkor kevésbé lesz hatékony.
Lehet, hogy a gyors technológiai fejlődés ezt megoldja, hiszen már most ott tartunk, egy modern levegős hőszivattyú akár -15 Celsius fokig is képes a problémamentes működésre. Az éghajlatváltozás következtében pedig nálunk is egyre enyhébbek a telek.

 

1.) Monoblokk hőszivattyú

Működése

A monoblokk hőszivattyúk egyetlen egységből állnak, amelyben minden megtalálható, ami a hőszivattyú működéséhez szükséges. Ez kívülről pontosan úgy néz ki, mint egy nagyobb klíma kültéri egysége.

Mivel a levegő-víz hőcserélő és a fűtési keringtetést biztosító vízszivattyú is a kültéri egységben van elhelyezve, a hőszivattyú itt termeli meg a fűtéshez szükséges energiát. A rendszer közvetlenül a vizet melegíti.

A monoblokk hőszivattyú az épület fűtésrendszerére van csatlakoztatva, így biztosítja a fűtést-hűtést (évszaknak megfelelően).

• Egyszerűbb felépítés, hiszen csak egyetlen egységből áll.
• Gyorsabban telepíthető és karbantartható, mint a split rendszerű hőszivattyúk.
• Beltéri egység hiányában kisebb helyet foglal.
• Kevesebb meghibásodási lehetőség, a hűtőközeg szivárgásának az esélye szinte 0%.
• A monoblokk hőszivattyú hatásfoka jelentősen kisebb, így nem alkalmas nagy alapterületű épületek fűtésére.
• Azonos teljesítményű monoblokk hőszivattyú sokszor drágább, mint egy osztott rendszerű változat.
• Az áramszünetnek való kitettség miatt fagyállóval kell feltölteni a rendszert és egy plusz hőcserélő telepítése is javasolt.

 

2.) Split hőszivattyú

Működése

A split hőszivattyúk, vagy másnéven osztott rendszerű hőszivattyúk két egységből állnak: egy beltéri és egy kültéri egységből.

A beltéri egység tulajdonképpen egy doboz (hasonló, mint egy korszerű vízmelegítő), amit az épületen belül kell elhelyezni. Általában álló vagy falra szerelhető változatok léteznek. Ebben az egységben a gáz-víz hőcserélő és a HMV tároló kap helyet (amennyiben HMV tárolós megoldásról van szó).

A kültéri egység kívülről nagyon hasonlít egy monoblokk rendszer kültéri egységére.

• Hatékonyabb rendszer, mint egy monoblokk hőszivattyú (jobb hőtermelési kapacitás) így nagyobb épületek fűtésére is használható.
• Nem szükséges fagyálló alkalmazása, nem fenyegeti az áramszünetnél előforduló elfagyás veszélye.
• Azonos teljesítményű split hőszivattyúk sokszor olcsóbbak, mint a monoblokkos változatok.
• Bonyolultabb felépítés, több meghibásodási lehetőség a monoblokk rendszerekhez képest.
• Mivel ennél a típusnál van beltéri egység is, több helyet foglal.

 

 Milyen hőszivattyút válasszunk?

Sajnos a kérdést nem lehet egyetlen mondattal megválaszolni. A monoblokk és split rendszerek is alkalmasak az épületek fűtésére/hűtésére és akár a használati melegvíz előállítására is.

A fűtési rendszer tervezése és kiépítése egy hosszú és bonyolult folyamat. Minden épület különböző, ezért minden esetet egyedileg kell megvizsgálni.

Azonban általánosságban elmondható, hogy egy bizonyos alapterület felett már csak split rendszerű hőszivattyúk jöhetnek szóba.

Milyen hatékonysággal működnek a monoblokk és split hőszivattyúk?

A hatékonyság függ a környezeti hőmérséklettől, a helyiség méretétől és az energiaáraktól is. Általánosságban elmondható, hogy a hőszivattyúk jelentős energia megtakarítást jelentenek a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben. Ezen belül is a split rendszerű hőszivattyúk jobb hőtermelési kapacitással bírnak.

Már kaphatóak olyan magas hőmérsékletet előállító hőszivattyúk, melyek a meglévő radiátoros rendszereken vagy termoventillátoros rendszereken is optimálisan fűtenek.

Nem kell az egész rendszert átszerelni emiatt. Az előállított előremenő vízhőfok 55- 90 C fokos is lehet.

Melyik típus igényel több karbantartást?

Szerencsére egyik hőszivattyú rendszerre sem jellemző a gyakori meghibásodás, de az általános karbantartási előírásokat érdemes betartani: kültéri és beltéri egységek tisztítása, elektromos alkatrészek ellenőrzése, teljesítmény ellenőrzése, stb.

Mivel a split hőszivattyú rendszerek több egységből állnak, ezáltal komplexebbek, itt nagyobb a meghibásodási lehetőség is. De ez általában nem az eszközből ered, jóval inkább a szakszerűtlen telepítésből.

Minden esetben a telepítéséhez F-gáz jogosultságra van szükség, így a folyamatot csak hűtőkör telepítésére jogosult szakember végezheti.

Keressenek bennünket bizalommal!